1.évfolyam
2. évfolyam
✅ A szavak végén legtöbbször rövid az –i betű (pl.: kocsi, kifli), kivétel a sí, rí, gyí !
✅ A szavak végén az –ó betű hosszú (pl: folyó, golyó), kivétel a no, nono !
✅ A szavak végén az -ő betű hosszú (pl: erdő, mező)!
✅ A szavak végén az -ú általában hosszú (pl.: fiú, ifjú). Kivételek: anyu, apu, alku, áru,
bábu, daru, falu, hamu, kapu, gyalu, lapu.
✅A szavak végén az -ű általában hosszú (pl.: betű, fű, gömbölyű, sűrű). Vannak azonban kivételek, például: eskü, menü, revü.
✅Az egyjegyű betűvel jelölt mássalhangzók hosszúságát a betű kettőzésével jelöljük, vagyis ugyanazt a betűt kétszer írjuk le (pl.: csillag).
✅A hosszú kétjegyű betűvel jelölt mássalhangzót írásban úgy jelöljük, hogy az első írásjegyét megkettőzzük, vagyis kétszer írjuk le (pl.:dinnye)
✅A j hangot kétféleképpen jelöljük: j vagy ly betűvel (pl.: tojás,
folyó).
✅A szavak az ábécé segítségével betűrendbe sorolhatók.
✅Elválasztás szabálya: Minden szó annyi szótagú, ahány magánhangzó van benne. Azokat a szavakat, amelyek csak egyetlen magánhangzót tartalmaznak, nem választjuk el.
SZÓTŐ+TOLDALÉK!
⚠️ A szavak a mondaton, szövegen belül toldalékot kaphatnak. A szavak így kapcsolódnak értelmileg egymáshoz. Így válik a mondat is értelmessé. A toldalékos szavakat szótőre és toldalékra bonthatjuk (nyak|át, állat|ok). A toldalékok azonban önmagukban nem értelmesek. Nem számítanak külön szónak. A szótagolás szerint választjuk el őket (nya-kát, álla-tok).
⚠️ Mondatainkban a szavak vagy toldalékkal, vagy toldalék nélkül szerepelnek. A toldalékok segítségével tudunk értelmes mondatokat alkotni. A szótő megkeresése segít a szó megértésében és a toldalékos alak helyesírásában is.
⚠️A Kit?, Mit? (és a Kiket?, Miket?, Mennyit?, Milyet?, Melyiket stb.) kérdé- sekhez illő szavak végén a t hang mindig rövid. Ezért a toldalék végén is mindig egy t betűt írunk.A szótő és a toldalék határa nem mindig egyezik meg az elválasztás határával, például: há-zat, ecse-tet. Sok szavunk a szó belsejében is megváltozik, ha -t toldalékot kap: kút – kutat, víz – vizet; fa – fát, ceruza – ceruzát; nyár – nyarat; kanál – kanalat; vödör – vödröt.
⚠️A Hol?, Miben? kérdéshez illő szavak mindig -ban, -ben toldalékot kapnak (kertben, szobában). A Hová?, Mibe? kérdéshez illő szavakhoz -ba, -be toldalékot teszünk (kertbe, szobába). A -ban, -ben néhány Mikor? és Hogyan? kérdéshez illő szó vagy szószerkezet toldaléka is lehet (januárban, ebben az évben; írásban, szóban).
⚠️A -ból, -ből, a -ról, -ről és a -tól, -től toldalékokban a magánhangzó mindig hosszú.
⚠️A Kivel?, Mivel? kérdéshez illő szavak -val, -vel toldalékot kapnak (autóval, kefével). A Kivé?, Mivé? kérdéshez illő szavakhoz -vá, -vé toldalék járul (békává). Ha a szótő mássalhangzóra végződik, a betűjét a toldalékban a v helyén megismételjük (méz, mézzel; jég, jéggé). A kétjegyű betűknek csak az első jegyét kettőzzük (lánnyal, lénnyé).
⚠️A Kihez? Mihez? kérdésekhez illő szavak -hoz, -hez, -höz toldalékot kapnak (hajóhoz, szívhez, cipőhöz). A Hányszor? kérdéshez illő szavakhoz -szor, -szer, -ször toldalék járul (háromszor, kétszer, ötször).
Ezután mehet a többi, mert elő van készítve a terep a következő tananyagnak!
A kiejtéstől eltérő helyesírású szavak
✅Vannak olyan szavak, amelyek leírása eltér a kiejtéstől. Ezeknek
a szavaknak a leírásában segít a szótagolás. Pl.: tud-ja, él-jen.
✅Vannak olyan szavak, amelyekben j hangot hallunk, de lj-t vagy
llj-t írunk. Pl.: örüljön, szálljon.
✅Vannak olyan szavak, amelyekben ny hangot hallunk, de
nj-t írunk. Pl.: köszönjön, banánja.
✅Vannak olyan szavak, amelyekben gy hangot hallunk,
de dj-t írunk. Pl.: adjon, padja, hagyjuk.
A higgy, higgyen, higgyünk szavakban gy hangot hallunk és
ggy-t írunk.
✅Vannak olyan szavak, amelyekben ty hangot hallunk,
de tj-t írunk. Pl.: javítják, kiáltja, kútja.
✅Vannak olyan szavak, amelyekben cs hangot hallunk,
de ts-t írunk. Pl.: készítsen, barátság.
✅Vannak olyan szavak, amelyekben tt hangot hallunk, de
dt-t írunk. Pl.: tudták, aludtunk.
⚠️ GYAKORLÓ JÁTÉKOK A MÁSKÉNT EJTJÜK, MÁSKÉNT ÍRJUK TANANYAGRÉSZHEZ
A mondatok
▪️A kijelentő mondattal érzelem nélkül közlünk, kijelentünk, megállapítunk valamit. Mondatvégi írásjele a pont. (Pl.: Rügyeznek a fák.)
❓ A kérdő mondattal kérdezünk, tudakozódunk, érdeklődünk. Mondatvégi írásjele a kérdőjel (?).
(Pl.: Mikor megyünk kirándulni? Hanna is velünk jön?)
❗ Az örömöt, meglepődést, fájdalmat, ijedtséget kifejező mondatok
(felkiáltó mondat) végére felkiáltójelet teszünk.
❗ A felszólítást, parancsot, tiltást, kérést kifejező mondatok (felszólító
mondat) végére felkiáltójelet teszünk.
❗ A kívánságot, óhajt, vágyat kifejező mondatok (óhajtó mondat) végére
felkiáltójelet teszünk.
3. évfolyam
Népmese napjára
4.évfolyam
Irodalom
Nyelvtan
🔹 „Anya egy takarító robot! „- Szász Lujza 4.b 2022.
🔹 „Csemetepaprika„- Kovács Léna 4.b 2022.
🔹 „tángyér „- by Ádi 4.a 2022.
🔹 „Békafej! Kattyos!” – 4.b 2022
🔹 Mi a rím? – „Ami titkos nyelven ugyanaz!” Horváth Bella 2025.